Na hát hogy is kezdjem...
16 éves vagyok, egy nyomi kis faluban élek, az életem minden része kínos, mindent elhibázok.
2 éve cigizek.
Az emberek többsége levegőnek, vagy utálattal néz rám.
Abban a világban élünk, ahol ha nincsenek menő ruháid, telefonod, tökéletes alakod, sok barátod akkor egy senki vagy...
Csak egy félig kamu barátom van. Ebben a korban szerintem lényeges hogy az embernek legyenek barátai..
Nekem volt sok, tavaly összeírtam 40+ barátnőm volt, a tanév végére 2 maradt.
A családom nem ért meg, nem szeretnek..Általában asszociális vagyok(utálom az embereket).
A városban is mindenki furán néz, mintha egy kés lenne a mellkasomban és úgy járkálnék.
Néha nem tudom elfogadni önmagam, néha igen.
Néha szenilis vagyok, vagyis inkább csak arra emlékszek amire akarok. Ezért is akarok blogot vezetni.
A történeteim vagy amiket írni fogok 1000%-ban igazak.
Jó szórakozást!
Na ez megvolt.. Tényleg nehéz elkezdeni.